2018 Mandátum Kalkulátor

A magyar választási rendszer nem arányos, és nem is igazságos, egyetlen egy párt hatalmi érdekeihez lett szabva. A Fidesz 2014-ben úgy nyerte el az országgyűlési helyek kétharmadát, hogy még a leadott szavazatok felénél is lényegesen kevesebbet szerzett. Mit jelent ez a választási rendszer 2018-ra vonatkozóan? Milyen ellenzéki együttműködési stratégiák mentén lehet megakadályozni a Fidesz kétharmadát, többségét a parlamentben, illetve elérni a Jobbikon kívüli ellenzék győzelmét?

Az Együtt pártalapítványa, a Váradi András Alapítvány készített egy mandátum kalkulátort, amely a 3 vagy 4 pártból felálló új pólus jelenléte mellett ad lehetőséget ezeknek a stratégiáknak az elemzésére. Új pólusnak a 2010 utáni demokratikus ellenzéket tömörítő pártokat tekintjük: Együtt, Párbeszéd, LMP és Momentum. A 2014-es választókerületi eredményekre építő, letölthető két Excel-fájlban (egyik esetében az új pólus 4 pártjából egy önállóan indul, a másikban mind a 4 közösen) összesen 362 paraméter állítható, a pártok listás eredményeitől az egyes körzetekben kialakuló visszalépésekig. Az egyéni körzetekben a koordinációs stratégia különös tekintettel nagy befolyásoló erejű a parlamenti mandátumok elnyerése szempontjából. Annak érdekében, hogy a kevésbé vájt fülű érdeklődők is megismerhessék a kalkulátorunk főbb tanulságait, ezen a honlapon készítettünk egy egyszerűsített verziót, amelyben csak 4 paramétert kell beállítani: a Fidesz listás eredményét, az új pólus eredményét, az egyéni körzetekben kialakuló koordináció mértékét a demokratikus ellenzéki pártok között, valamint azt, hogy az új póluson belül teljes-e az együttműködés, vagy egy párt külön indul.



Kalkulátor

A kalkulációk a 2014-es választási eredményeken alapulnak. Az MSZP és a DK szavazatai az Összefogás szavazataival arányosak, az új pólus (Együtt, LMP, Párbeszéd, Momentum) szavazatai az LMP 2014-es eredményén alapulnak, választókerületenként arányosan módosítva a táblázatba beírt kiinduló adatokat. Ez természetesen nem tükrözi az egyes választókerületekben, és a teljes népességben azóta esetlegesen bekövetkezett preferenciaváltozásokat, bár meg kell jegyeznünk, hogy az egyes választókerületek politikai beállítottsága viszonylag nagy állandóságot követett az elmúlt választások során. A modell számos feltételezéssel él, például a jelenlegi képviselő szavazatszerző képességéről, a pártok közötti átszavazási hajlandóságról, melyeknek a változtatása a végeredményt jelentősen befolyásolja, mint ahogy ezeknek a paramétereknek a választásokig történő változása a 2018-as végeredményt el fogja dönteni.

Reméljük a kalkulátort Önök is hasznosnak találják, a visszajelzéseiket köszönjük!

Van együttműködés az új pólus pártjai között (Együtt, LMP, Párbeszéd, Momentum)?
Igen
Nem
Fidesz/KDNP listás eredménye
35%
37.5%
40%
42.5%
A demokratikus ellenzék által koordinált egyéni választókörzetek száma
0
64
106
Lesz-e olyan az új pólus pártjai közül, aki külön indul
Igen, és 4%-ot ér el
Igen, és 6%-ot ér el
Nem, az Együtt-LMP-Párbeszéd-Momentum együtt indul
Új Ellenzék listás eredménye
{{optionValues[0]}}
{{optionValues[1]}}
{{optionValues[2]}}

Eredmények

Pártok listás eredménye

  • {{item.name}}: {{item.value|number:1}}%

Elnyert parlamenti mandátumok

OGY mandátumok
  Egyéni Listás Összesen
{{item.name}} {{item.individual}} {{item.list}} {{item.total}}

Az eredmény legfőbb jellemzői

  • {{result.mainText}}
  • {{text}}